A kötet, ha akarom, esszéregény, ha akarom, nem. Egészként és különálló darabonként is ugyanolyan élvezetes. Ha regényként tekintünk rá, akkor ez egy lazán összefűzött, ismétlődő szereplőket tartalmazó írás, aminek a fülszöveg állításával szemben van cselekménye. Nem koherens ugyan, de van. Nem is követi mindig a kötelező-klasszikus nyomvonalat, de ettől még létezik.
Nagyszerű szerzők nagyszerzű könyveivel várja az Európa Könyvkiadó a látogatókat a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. A kiadó vendége lesz a holland Herman Koch, akinek előző, A vacsora című regénye hatalmas világsikert aratott, és ugyanazon a nyomon jár az újabb, Nyaraló úszómedencével című is. Megjelenik Umberto Eco utolsó regénye és Günter Grass utolsó könyve is.
A memóriájával küzdő Holmes mellől ezúttal eltűnik a segítő, Holmes pozíciója az olvasó pozíciója is, nem alulról látjuk, csodálattal tekintve fel a géniuszra, hanem mellette állunk, az ő kusza gondolatait, félelmeit és gondolatmenetének buktatóit is megtapasztaljuk – ez pedig leengedi Holmest a számára emelt piedesztálról: ezúttal az olvasó a kiemelés másik oldalán áll, látja az emberek közül kiváló zseni magányát, különcségének fájdalmas voltát.
A regény főszereplője Oleg Trudovics Basmakov. Jó orosz szokás szerint apja nevét örökölte, akinek a fellendülő szocializmus valamiféle diadalaként a sokatmondó, munkát és munkaerőt egyaránt jelentő Trud nevet adták az eszmék változásával feltétlenül és kötelezően lépést tartó szülei. A basmak szó rossz, koszlott cipőt jelent. A felesége csak úgy bizalmasan Tapocskinnak – Papucsnak nevezi.
A Könyvfeszitválra jelenik meg Száraz Miklós György új regénye, az Apám darabokban. A megjelenés apropóján játékot hirdetünk a könyv két példányáért. A feladat nem túl bonyolult: egy anagrammát kell megfejteni. Ha ügyes és szerencsés vagy, még dedikáltathatod is a könyvet, hiszen az április 23-ai könyvbemutatót követően találkozhatsz a szerzővel a Scolar standján.
Áprilisban valóságos könyvdömpinggel nézünk szembe. Mi most a thrillerek közül válogattunk négy olyant, amelyet szívesen olvasnánk. Saskia Sarginson új regénye és Claire Douglas debütregénye családi drámába oltott thriller, Nick Cutter horrorjától maga Stephen King is frászt kapott, Marc Elsberg Blackoutja pedig ígéretes tech-thriller.
Ellroyt vonzza mindaz, ami abnormális, ami kaotikus és őrült. Szinte betegesen ragaszkodik ugyanazokhoz az elemekhez: brutális gyilkosság, mocskos, erkölcstelen zsaruk. Az igazság bajnoka pedig a rosszfiúk közül kerül ki; egyvalakiről mindig kiderül, hogy minden rossz tulajdonsága ellenére a regény központi témáját képező gyilkosságot pontosan olyan elszántsággal akarja megoldani, amilyent az olvasó elvár egy főszereplőtől.
Helen Bryan ezúttal jobban választott. A háború jegyesei, bár jóval összetettebb a téma, mégis egyszerűbben megírt alkotás, mint a későbbi műve. Sehol nem hiányzik belőle a számomra is oly lényeges következetesség, emellett pedig reális, nyers, életszerű, mégis megható és mély történet. Sem írásmódban, sem történetben nem jellemzőek rá a túlzások, ez ad neki egy hitelességet.
Csütörtökön hajnalban elhunyt az eddigi egyetlen irodalmi Nobel-díjas magyar író, Kertész Imre. 1975-ben megjelent, többszörösen díjazott műve, a Sorstalanság máig az egyik legfölkavaróbb és leghitelesebb holokausztregény, és egyben egy trilógia első kötete is. Kertész Imre azonban nem csak íróként, hanem műfordítóként is nagyot alkotott. Neki köszönhetjük többek között Dürenmatt, Freud, Nietzsche, von Hofmannstahl, Schnitzler vagy Wittgenstein műveinek magyar nyelvű fordítását.
A Sorstalanság Kertész Imre Nobel-díjas magyar író legismertebb regénye, amely bár 1975-ben jelent meg először, igazán híressé és olvasottá a rangos kitüntetés elnyerése után vált. Azóta számos méltatás, cikk és kritika jelent meg több nyelven a műről, kapott hideget-meleget egyaránt. Életrajzi ihletésű regény, melynek főhőse Köves Gyuri, egy 15 éves budapesti zsidó fiú, aki közel egy évet tölt az auschwitzi és buchenwaldi haláltáborokban.
