Lapozz bele Jeanette Winterson mulatságos, szellemes történetébe, amely nemcsak az örökbefogadás érzelmi örökségét dolgozza föl sokoldalúan, hanem helyet kap benne az az üdítő felismerés is, hogy az életet megérteni ugyanolyan nehéz, mint megélni. Winterson egyszerre felemelő és rémületes memoárja arról mesél, hogy milyen érzés, ha cserbenhagyják az embert, ha magányos, ha kis híján megőrül, ha dacol kitartóan…
John le Carré 1963-as klasszikusa a hidegháború kellős közepébe kalauzol, a fallal kettévágott Berlinbe, rideg kihallgatószobák falai közé, és szembesíti az olvasót a kegyetlen valósággal: a konfrontáló felek módszerei azonosak, cselekedeteik nyomán a lavina embereket temet maga alá. Az 50. évfordulós ünnepi kiadás két írás miatt különleges: az előszóban a regény keletkezéséről vall a szerző, az utószóban a regény megfilmesítéséről mesél.
Ha a Ladbrokes fogadóiroda szorzóit vesszük figyelembe, akkor a japán Haruki Murakami a legesélyesebb az idei irodalmi Nobel-díjra, csak háromszorosát fizetik az ő győzelme esetén. A Ladbrokes még soha ilyen nagyra nem tartotta Murakami győzelmi esélyeit, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez is csak egy tipp, és az elmúlt években egyszer sem jött be a brit cég jóslata. Ha a statisztikákat nézzük, akkor Joyce Carol Oates lesz az idei kitüntetett.
Pergel Zsolt Halálgyár című regénye az ABA Kiadónál jelent meg és valós tényekből kiinduló történetet dolgoz fel. Ahogy az alcím is jelzi: Megtörtént… Magyarországon. Emberileg vállalhatatlan, hippokrátészi esküjükkel összeférhetetlen döntések meghozatalára kényszerített számtalan orvost a régi rendszer kényszeres nagyzási mániája. Sokan megalkudtak, sokan beleroppantak. Dr. Czeizel Endre zárszava teszi még hitelesebbé, mélyebb tragikumúvá a regényt.
Lapozz bele Lori Nelson Spielman sikerkönyvébe, az Álomlistába, amelynek főhőse kizárólag akkor jut hozzá szeretett anyja örökségéhez és a szülők által kívánt boldogságához, ha lépésről lépésre megvalósítja gyermekkori álmait. Kutyát és lovat még nagyjából könnyen be lehet szerezni, stand-up komikusként sem bonyolult égetni magunkat, de régi barátságok felújításához már jelentős bátorság kell… A könyvből már készül a film is.
Különleges, még soha nem látott novellagyűjteménnyel készül 2014 nyarára az International Thriller Writers. A Face Off a kortárs thrillerírók legjobbjainak írásait fogja tartalmazni, olyan nevek társultak a projekthez, mint Ian Rankin, Douglas Preston, Lee Child, Michael Connelly vagy Dennis Lehane – ám a kötet nem ettől lesz kivételes. Az egyes elbeszéléseket a szerzők párban írják meg, és mindenki egyik sorozathősét kölcsönzi a sztorihoz.
A szerző elsősorban nem a történelmi események felől közelít Szálasihoz, hanem fordítva, a nemzetvezető felől próbálja megérteni a történteket. Mindvégig figyel arra, hogy ne fogalmazzon meg értékítéleteket, ne próbáljon magyarázni összefüggéseket. Egyszerűen a személyt magát akarja bemutatni, és ennek a célkitűzésnek maximálisan eleget tesz. Számos ilyen munkára lenne szükség, számos témában.
Hamarosan kiderül, hogy mit írt J. D. Salinger élete utolsó 45 évében. A Zabhegyező 1951-es megjelenését követően az író remete módjára visszavonult, és nem publikált, nem vállalt fellépéseket, azt viszont egy 1980-as interjúban világosan kifejtette, hogy rendszeresen ír. A 2013 szeptember elején megjelent Salinger-biográfia szerzői a könyvvel párhuzamosan készült dokumentumfilm bemutatóján bejelentették, hogy 2015 és 2020 között öt Salinger-mű jeleni meg.
Sorra szedi áldozatait a svéd fővárosban egy sorozatgyilkos. A stockholmi rendőrség tanácstalanul áll az esetek előtt, ám mi vélni tudjuk, ki a gyilkos, mi az összefüggés az áldozatok között, sőt rémes tetteinek okát is ismerjük. Kényelmes pozícióból figyelheti az olvasó a macska-egér játékot, ám így is hatalmasat csattan a történet vége. Carin Gerhardsen regénye igazi csemege a műfaj szerelmeseinek, méltán emlegetik a skandináv remekművek között.
Szeptember elsején hirdették ki a 2013-as Hugo-díjasokat. A legjobb regényért John Scalzi kapta az elismerést Redshirts c. regényéért, a legjobb kisregényt Brandon Sanderson írta, a legjobb novella kategóriában ismét Ken Liu lett a győztes. A Kínában született, Amerikában élő író rövidprózában szinte minden díjat besöpört az elmúlt években, kisregényért vagy novelláért az utóbbi időszakban kapott már a Hugo-díj mellett Nebula-, Locus- és World Fantasy Díjat is.
