Véget ért a 41. Tokaji Írótábor; a tábor közössége a magyar irodalom 1965 és 1990 közötti időszakát, a hallgatás és elhallgattatás éveit vitatta meg. Jövőben a tervek szerint lezárják az 1945-től a rendszerváltásig tartó időszak megvitatását. Az írótábor a kísérőprogramok keretében színházi esttel, kiállítással és egy emléktábla avatásával (Makoldi Sándor Gyula szobrászművész alkotása) emlékezett meg a 150 éve született Gárdonyi Gézáról.
Barbara Cartland eddig kiadatlan 160 műve jelenik meg az írónő halála után 13 évvel. Az írónő fia, Ian McCorquodale az M-Y Books kiadóval közösen nyomtatott és e-könyv formájában is elérhetővé teszi az írónő eddig fiókban heverő 160 történetét, amelyek közül 57-nek még a létezéséről sem tudtak korábban. A kötetek egy része már elérhető elektronikus formában az elhunyt írónő honlapján. Ezzel párhuzamosan digitalizálták Cartland több száz régebbi könyvét is.
Augusztusban is akad szép számmal könyvújdonság a hazai piacon – mi ezek közül válogattunk egy csokorra valót. Margitay Richárd Sir Alex Fergusonról írt könyvet, Kari Nars, a Finn Bank egykori vezető munkatársa a világ legnagyobb svindlereiről mesél, Rob Broomby, a BBC riportere pedig Denis Avey hihetetlen történetét tolmácsolja – a brit katona 1944 nyarán önként szökött Auschwitzba, hogy a saját szemével láthassa, mi történik a koncentrációs táborban.
Augusztusban újabb két, magyarul korábban elérhetetlen Georges Simenon-regény kerül a boltok polcaira az Agave Könyveknek köszönhetően. A kiadóval karöltve játékot hirdetünk a két könyv 3-3 példányáért, ehhez viszont jól megizzasztjuk a játékos kedvű olvasóinkat. Előbb kilenc nevet kell megtalálni egy-egy meghatározás alapján, majd a neveket kihúzni egy betűhálóból. A maradék karaktereket összeolvasva egy filmszínész nevét kapod, ő is játszotta Maigret felügyelőt.
Bejött a Forbes 2012-es számítása: tényleg újabb írónő került a legjobban kereső tollforgatók top 10-es listájára, és ezzel a tavalyihoz képest (akárcsak az előző évben) eggyel több személy képviseli a gyengébb nemet – immár fele-fele arányban vannak férfiak és nők. De arra feltehetően a Forbesnál sem gondoltak, hogy E. L. James egyből az első helyre verekedi magát, és egy év alatt többet fog keresni, mint James Patterson valaha egy év alatt.
29 évesen jelent meg első regénye, írói munkássága azóta világszerte ismert. Műveiben kiemelkedő szerepet játszik a pszichológia, az emberek közti kapcsolatok mélyreható vizsgálata. Az izgalmas történetek részletes jellemábrázolásokkal párosulnak. A svédországi Agatha Christieként aposztrofált Camilla Läckberg eredeti foglalkozása közgazdász, írói karrierje egy tanfolyammal vette kezdetét, amikor is férje és szülei beíratták egy krimi-író kurzusra.
Lapozz bele a belga születésű Georges Simenon 1952-es regényébe, a Maigret és a gengszterekbe. Az 50-es éves Párizsában chicagói gengszterek garázdálkodnak: leszámolás a nyílt utcán, autóból kidobott áldozat, levitézlett bokszolók és mindenre elszánt maffiózók… Maigret viszont most is a jól bevált békebeli módszereihez folyamodik: a gyanús alakok törzshelyén vacsorál, sörözget, vizsgálódik, elbeszélget, bárpultokat támaszt, és kivételesen whiskyt is iszik.
Rendhagyó kötettel jelentkezett az Ad Astra Kiadó a júniusi könyvhéten: korábban kiadott könyveivel ellentétben A szingularitás küszöbén nem regény, hanem ismeretterjesztő mű, egy kiváló tudományos munka az emberiség jövőjét meghatározó következő korszakról, a szingularitásról. A könyv szerzőjét, Ray Kurzweilt – aki egyben a Google fejlesztési igazgatója is – 2009-ben Arthur C. Clarke-díjjal tüntették ki tudományos munkásságáért, az életmű kategóriában.
Az Ad Astra Kiadó gondozásában megjelent Ingókövek a szolnoki születésű fiatal írónő, Lőrinczy Judit első regénye. A műfajilag háborús regény és az urban fantasy elemeit ötvöző történet egy különös látomás a történelem egyik legkegyetlenebb és legemlékezetesebb ütközetéről, a második világháború fordulópontjának számító sztálingrádi csatáról, négy karakter – egy német mesterlövész és egy német hadnagy, valamint egy ukrán városvédő és egy orosz pilótanő – szemszögéből.
A Gyorslábú Achille a népszerű olasz író, költő és újságíró, Stefano Benni 2003-ban megjelent regénye. A pár nap múlva hatvanhatodik születésnapját ünneplő szerző könyveit világszerte több mint húsz nyelvre fordították le, magyarul viszont ez az első regénye. A Scolar Kiadónál megjelent regény egy modern Odüsszeusz-történet, egy „apokaliptikus víziókat felvillantó társadalmi szatíra, mely kíméletlen öniróniával mutat rá globalizált világunk visszásságaira.”
