A Harper Lee-díjjal 2011-től díjazzák a legjobb jogi regényt. Tavaly Grisham kapta, idén a méltó utódok esélyesek a Ne bántsátok a fekete rigót! c. könyv szerzőjéről elnevezett irodalmi elismerésre. Michael Connelly, Robert Dugoni és David Ellis egy-egy regénye került a döntőbe, a nyertesről pedig illusztrus társaság dönt augusztusban. A jelöltek mind ismerősek a magyar olvasóközönség előtt is, és reméljük, hogy további könyveik jelennek meg itthon is.
Jodi Picoult a lányával írt regényt
A nálunk is nagy sikernek örvendő Jodi Picoult 19 regény után úgy döntött, hogy a lányával közösen is ír egyet – vagy a lánya döntött úgy, hogy ír egy könyvet anyuval, legalábbis ez derül ki a USA Today rövid interjújából. A 16 éves Samantha Van Leer és Jodi Picoult első közös regénye három év munkájának az eredménye; a Between the Lines-ban egy 15 éves lány találkozik annak a mesének a főhősével, melyet éppen olvas. A hazai megjelenésről még nincs infónk.
Kritika
|
95
Marlo Morgan: Vidd hírét az Örökkévalónak
A Vidd hírét az Örökkévalónak a nagy sikereket megért Vidd hírét az Igazaknak folytatása Marlo Morgan tollából. Olyan értékeket fedeztet fel velünk mint a kölcsönös elfogadás, az ítélet nélküli odafordulás, a határok nélküli nyitottság és az őszinte kíváncsiság teremtő ereje. A szemléletbeli változás szükségességét mind elismerjük, és e kultikus erejű szöveg képes gondolkodásra, cselekvésre ösztönözni bennünket: lehet és kell máshogy, jobban élni.
Kritika
|
100
John Scalzi: Vének háborúja
A vének háborúja John Scalzi első műve, és első könyvnek fantasztikusan jó. Tetszett az első betűtől az utolsóig. A főszereplő, John Perry a hetvenötödik szülinapján beáll katonának, de nem akárhová, hanem a Gyarmati Véderőhöz, hogy megvédelmezze az űrbe emigrált embertársait. De nem lesz ez klasszikus katonatörténet a megszokott klisékkel, mint ordítozó kiképzőtisztek és hősies katonák. A katonáskodás kegyetlen és az emberi faj fennmaradásáért folyik.
Nem adják ki a Kedves Jóistent Izraelben
Alice Walker szerint Izrael apartheidet alkalmaz, ő emiatt nem engedélyezi a Kedves Jóisten izraeli megjelenését. A könyv korábban már egyszer megjelent héber nyelven, most a Yediot Books szerette volna újra kiadni, ám a Pulitzer-díjas szerző ezt nem engedélyezte. Az évek óta a palesztinok jogaiért tevékenykedő aktivista Walker azt mondja: Izraelben a palesztinokkal szemben faji megkülönböztetést alkalmaznak; a tiltással erre szeretné felhívni a figyelmet.
Sebastian Barry az idei Walter Scott-díjas
Sebastian Barry az idei Walter Scott-díj nyertese a Kánaán földjén c. regényével. A könyv magyarul is olvasható, itthon a General Press Könyvkiadó gondozásában jelent meg. Barry a 89 éves Lilly Bere történetét meséli el, s az emlékező hölgy életén keresztül Írország és az Egyesült Amerikai Államok huszadik századának történetéről is hiteles képet fest. Jó hír a történelmi regények szerelmeseinek, hogy az előző évek nyertesei is mind olvashatóak magyarul.
Kritika
|
60
Cecelia Ahern: A holnap titkai
Tamara fantasztikus élete egyik napról a másikra romba dől, aztán a romok kezdenek érdekes történetté összeállni. A fiatal lány elveszíti édesapját és egész addigi fényűző életét, vidékre költözik és jobb híján mesélni kezd. A múlt eseményei lassan átértelmeződnek, a szereplők más megvilágításba kerülnek és lassan Tamara is változik: elkényeztetett fruskából gondolkodó, másokra is figyelő fiatal lánnyá válik, miközben felfedezi családja múltját.
Kritika
|
80
Bear Grylls: Istenek aranya
A szupercserkész Bear Grylls regénye, az Istenek aranya egyszerre szórakoztat és halmoz el túlélési technikákkal. Beck Granger Kolumbiába érkezik nagybátyjával, a híres antropológussal, hogy részt vegyen az Aranyváros felkutatását célzó expedíción, ám terveiket áthúzza egy, a dél-amerikai országban szokványosnak nevezhető esemény: elrabolják Beck bácsikáját és Cartagena polgármesterét. Beck és barátai elhatározzák, hogy kiszabadítják a foglyokat.
Fehér írók többségben
A New York Times által recenzált könyvek 90%-a fehér írók tollából származik, állítja Roxane Gay, egy színesbőrű írónő. A New York-i magazin 2011-ben 742 kötetről publikált kritikát, és a legtöbbjét fehér ember írta. Gay ezzel a színesbőrű szerzők nehézségeire próbálja felhívni a figyelmet, bár hozzáteszi, hogy a számok önmagukban nem jelentenek semmit, hiszen csak egyetlen magazin kritikáit számolták. Ám ennek hatására mi is számoltunk a saját portánkon.
Kritika
|
70
Kjell Eriksson: Burundi hercegnője
A Burundi hercegnője magán hordozza a skandináv krimik fontosabb jellemzőit, kicsit középszerű és kicsit üde is. Kjell Eriksson alapvetően jól ír, és nálam azzal is szerzett egy pontot, hogy a főszereplőt ebben az epizódban elküldte gyereknevelésire – így más is előtérbe kerülhetett, és egy csapatot szerethetünk meg rögtön az első magyar Eriksson-regényben. A főszereplők magánügyeibe is bepillantást enged, de ezt nem viszi túlzásba – a nyomozás a lényeg.