A homoszexualitás, a bántalmazás és annak passzív elviselése, a csendben maradás különösen nehéz témák. A hazaszeretet, a hűség, az igaz barátság és az emberségesség szintén azok. A szerző egy emészthető formában dolgozza fel ezeket az olvasó számára, és én végtelenül hálás vagyok ezért az olvasmányélményért. Farkas Kinga ajánlója.
Talán ez az a könyv, amelynek olvasása után még az is újraértékeli a könyvekről alkotott véleményét, akinek eddig semmit sem jelentettek. A regény különlegessége ugyanis abban rejlik, hogy a könyvekről szól, és arra hívja fel a figyelmet, milyen szórakoztató és különleges élményt nyújthat az olvasás. Harai Viktória könyvajánlója.
Sansom könyvében két érdekfeszítő műfaj, a krimi és a történelmi regény keveredik, s miközben Shardlake nyomoz, az olvasó kitűnő hangulati leírásokat kap a kolostorról és környezetéről, a korabeli utazási módokról, a közhangulatról. A használt nyomozati módszerek az Agatha Christie-krimikre, a hangulat, illetve a környezet- és szereplőválasztás Umberto Eco A rózsa neve című művére enged utalni. Egyik összehasonlítás sem válik Sansom regényének kárára. Ambrus Adél ajánlója.
Az amerikai őslakosok küzdelmét egy olyan perspektívából mutatja be, amely nagyon ritka az irodalomban. Belülről, az érintettek szemszögéből kísér végig 150 év kényszerű asszimilációján. Úgy tűnhet, hogy a Tévelygő csillagok vádirat – de nem az. Tommy Orange nem vádaskodik, hanem mélységes empátiával ábrázolja másfél évszázad egyéni és kollektív fájdalmát, küzdelmét, szenvedését.
Több helyen írják, hogy Kollár-Klemencz László legújabb könyvében egy remete a központi figura. Azonban nem Pomuk, a remete, nem a vadászok, s még csak nem is a természet az, ami köré a szövegtest épül, sokkal inkább Isten és a benne való hit alakítja a történetet. – Ilyés Krisztinka ajánlója.
Merriman mesterien bánik a szavakkal. Az Alagút 29 izgalmas, mint egy kémregény és szórakoztatóan informatív, mint egy lenyűgöző történelemóra. Ennél érzékletesebben aligha lehetne megmutatni azt, hogy az emberek szabadságvágya kiolthatatlan. A könyvet olvasva együtt izgulunk az alagútásókkal, dühöngünk a politikai rendszer igazságtalanságai miatt, összeszorult szívvel ismerünk rá a keleten ragadtak sorsára.
Ménes Attila az emberi élet egy olyan szakaszáról ír, amellyel bármelyikünk találkozik, amelyet mindannyian megtapasztalunk, így vagy úgy, de szembesülünk vele. A regény szerzője nem szépít, ám nem is túloz: az emberi létezés velejárója a szenvedés, s mivel a fájdalom kiegészítő párja az öröm és a boldogság, nem létezhet egyik a másik nélkül. Ilyés Krisztinka ajánlója.
Sarr mélyre ás a szexualitás, a gender és az önazonosság rétegeiben, a történet mélyen belenyúl a társadalmi és lélektani struktúrákba, elénk tárva az előítéletek, a félelem és a társadalmi elvárások bonyolult rendszerét, amelyben kegyetlenül bánnak azokkal, akik eltérnek a megszokottól.
Rooney az én olvasatomban félmunkát végzett. Míg Ivan személyében ki tudta bontani a férfiasság témáját, és igazán örültem, hogy nőként ennyire alaposan belemászott a férfi lélekbe, addig Peter karaktere végig felületes maradt, hiába a drámák és a nagy tetőpontok. | Szabó Eszter kritikája.
A meghívás összességében izgalmas thriller, a műfaj szinte valamennyi kötelező elemével. Aki borzongásra, a végtelenségig összekuszált cselekményszálakra, számos rejtélyre, váratlan fordulatokra és kiszámíthatatlan befejezésre vágyik, nem fog csalódni. Ha az olvasó el tudja fogadni, hogy az események nem mindig életszerűek, remek olvasmányélményben lehet része.
