Natascha Kampusch után sajnos itt egy újabb hasonló eset: Jaycee Dugard emlékirata angolul júliusban jelenik meg. A most 31 éves nőt 1991-ben, 11 évesen rabolta el egy házaspár fényes nappal az ucájuk buszmegállójából, a saját házuktól látótávolságra. A kislány mostohaapja szemtanúja volt az esetnek, és üldözőbe is vette a szedánt egy kerékpárral, de lemaradt róla. Jaycee 18 évig volt a házaspár fogságában, fogvatartói ellen most indult bírósági eljárás.
Brenner újra nyomoz, most Salzburgban bízzák meg azzal, hogy kiderítse: vajon Schorn atya tényleg molesztálta-e Gottliebet. Ez persze semmi ahhoz képest, ami ezután fog történni, és Brenner olyanba tenyerel bele, amire álmában sem gondolt volna. A szálak túl kuszák ahhoz, hogy az olvasó még Brenner előtt rájöjjön a megoldásra, és nem is a cselekmény marad meg hosszútávon. Ha egy év múlva ránézel a polcodon a Silentium!-ra, valami egészen másra fogsz emlékezni.
Megnéztük, hogy a fontosabb sikerlistákon ki uralja az első helyet május elején. Találtunk nagyon jó könyvet is közöttük, például David Baldacci új regénye, a The Sixth Man, amely biztosan nem okoz majd csalódást a műfaj rajongóinak. A magyar sikerlistán a semmiből landolt az első helyen Vavyan Fable új regénye, amelyben a Halálkirálynő és a Vis Major hősei találkoznak. A legjobban azonban a Barnes & Noble első helyezettje ragadta meg a figyelmünket.
A kaliforniai Oak Knollban sorozatgyilkos után nyomoz a helyi seriff hivatala és az FBI egy kihelyezett ügynöke. A tettes brutális kegyetlenséggel végez az áldozataival, és minden nyomot gondosan eltakarít. 1985-ben járunk, amikor még az ujjlenyomatokat is szemre hasonlították össze, és nem vették figyelembe a DNS-mintát. A nyomozók Vince Leone FBI-ügynökben bízhatnak csak, akinek a profilkészítés a területe. Ő talán képes megmondani, ki lehet a tettes.
Már 48 órával bin Laden halálát követően felbukkantak az első hírek is a terroristavezérről szóló új könyvekről. Mától már olvasható az első könyv – igaz, még csak angol nyelven. Jon Meacham könyvéért, a Beyond Bin Ladenért csak két dollárt kell fizetni, és a kiadó ígérete szerint hamarosan hangoskönyvként is kapható lesz. Steve Coll is folytatja a Ghost Wars-t, és Peter Bergen is bejelentette: The Manhunt címmel megírja a bin Laden után hajsza történetét.
Május közepéig egy csokorra való régi, kedves olvasmányunk jelenik meg új köntösben az Európa Kiadó gondozásában. Ezek közül válogattunk néhányat: Szabó Magdától egy 1969-es regény, a Katalin utca; Móricztól A galamb papné, ezt 1912-ben írta; Karinthy egyik legismertebb műve, az Utazás a koponyám körül; a külföldiek közül Umberto Eco legnagyobb sikerét, A rózsa nevét, és Agatha Christie első krimijét ajánljuk. Te melyiket olvasnád újra szívesen?
Gaston Leroux Az operaház fantomjával vált világhírűvé, de magyarul több könyve is megtalálható antikváriumokban, elfelejtett könyvtárak hátsó polcain. A sárga szoba titkával robbant be a francia köztudatba, ez is olvasható magyarul. Az operaház fantomját egy, a párizsi operaházban történt baleset és az alagsorban talált csontváz ihlette. Az angol fordítás hozta meg a világsikert. Az író a haláláig vallotta, a párizsi operaházban valóban létezett egy szellem.
Ray Douglas Bradbury nem szorul különösebb bemutatásra, a 91 éves amerikai írónak, a science fiction egyik óriásának írásain nemzedékek nőttek fel. Alkotásai nemcsak a sci-fi irodalom, hanem a szépirodalom kiemelkedő teljesítményei közé tartoznak, novellái elemi erővel hatnak. Két legfontosabb művéről, a Fahrenheit 451-ről és a Marsbéli krónikákról pedig nincs élő ember, aki ne hallott volna legalább egy szó erejéig.
Az Eperföldek egy kulturális kavalkád: kelet-európai, ázsiai, afrikai bevándorlók az ígéret földjén, Angliában. Egy görbe tükör nemcsak a nyugati munkavállalás szép reményétől elhomályosított kelet-európai tekintetek, hanem a magukat felsőbbrendűnek érző, de a külföldi munkavállalóknál lelkiekben és szellemiekben is sokszor üresebb és szegényebb nyugat-európai polgárok előtt. Mindez egy magával ragadó stílus és szórakoztató cselekmény ötvözetében.
Aron Ralston igaz történetéből Danny Boyle készített nagyszerű filmet. A 127 óra papíron és vásznon is nagyon jó. Mi elsősorban a könyvekkel foglalkozunk, de a Hollywood rovat lehetőséget biztosít arra is, hogy a filmadaptációk esetében a két alkotást összehasonlítsuk. Örökérvényű az az unalomig ismételt poén, hogy a könyv jobb volt, de most van szerencsénk bejelenteni, hogy a 127 óra c. film nem maradt el semmivel az alapjául szolgáló könyv mögött.
