Tóth Krisztina legújabb könyve öt kortárs mesét tartalmaz. A történetek mai problémákról szólnak: önazonosság, önelfogadás, sokféleség, a másság elfogadása, a szépség, a mulandóság, az öregség. A főszereplő Lili, egy kisleány, aki nyitott szemmel és szívvel jár a világban, aki kíváncsi, tele van ötletekkel és így mindig varázslatos emberekkel, állatokkal találkozik. Igazi pozitív mesehős, akinek jótetteiért az olvasó nyeri el a jutalmat.
A regény egy gyönyörűen megszerkesztett és megírt mű, részletgazdag, mélyreható elbeszélő stílusával a háborús irodalom egy igen értékes darabja. Nemcsak azt tudjuk meg belőle, hogy mi történt egy állatkerttel és annak állataival a második világháborúban, hanem azt is, hogyan fonódnak össze egymástól idegen emberi sorsok a közös cél és közösen átélt események kapcsán.
Jason Matthews jól ír. A stílusa szerintem nem hasonlít John le Carré stílusára, de Matthewsnál sincsenek igazán akciójelenetek, fegyverek, lövöldözések. A bevetés itt megfigyelést, követést jelent, a szereplők feladata az álcázás, az információszerzés és -elemzés. A kémek vagy hírszerzők nem szuperhősök, hétköznapi emberekként jelennek meg a regény lapjain, átlagos, az olvasó számára is ismerős problémákkal, magánéleti gondokkal. Nem csak a műfaj szerelmeseinek ajánlom.
A vágyunk, hogy szeressenek, és a végzetünk, amelyhez a döntéseink során jutunk, mint rólunk mesélnek. Hogy ki miért teszi azt, amit tesz, az azonban sokkal mélyebben van annál, hogy olyan szinten legyen megítélhető, amelyet csak külső szemlélő láthat. És, hogy a boldogság, ami a felszínen megélhető, a mélyből gyökerezik-e, az csak akkor megválaszolható, amikor biztosan tudjuk, hogy a hazugságaink kinek szólnak.
Tom Clancy a katonai-politikai thriller nagymestere. Az új Jack Ryan-regény főhőseinek ezúttal a pénz- és hataloméhes, korrupt orosz politikai erők alattomos támadásaival kell szembenézniük. Az Egyesült Államok politikai és katonai vezetői – Ryan elnökkel az élen – kétségbeesett küzdelmet folytatnak, hogy megfékezzék az orosz agressziót. Jack Ryan Jr. és a Campus felderítőcsapata pedig a színfalak mögött veszi fel a harcot a könyörtelen ellenféllel.
Ingmar Bergmann idősebb korában szeretett volna még egy utolsó könyvet írni, mégpedig az öregedésről. A lányával közösen tervezték a munkát, ez lett volna kettejük közös projektje. Befejezni azonban nem tudták, ugyanis épp e sokat tárgyalt folyamat akadályozta meg őt ebben. Utolsó hónapjaiban mindinkább kezdte elveszíteni azt, ami meghatározta személyét: a szavakat és az emlékeket. Halála után lányának nem maradt más, mint 6 gyenge magnófelvétel, mellyel évekig nem tudott mit kezdeni. Aztán pedig ezen hanganyagokból, Ullmann letisztult emlékeiből és élményeiből összeállt A nyugtalanok.
Noah Hawley-t mindeddig elsősorban forgatókönyvíróként és producerként ismerték (ő a harmadik évadjánál tartó, Emmy- és Golden Globe-díjas Fargo című sorozat alkotója), 2016-ban megjelent (sorrendben ötödik) regénye, a Zuhanás előtt azonban íróként is meghozta számára az elismerést, a kritikusok és az olvasók körében egyaránt kedvező fogadtatásban részesült. A regény magyar fordításban a 21. Század Kiadó gondozásában jelent meg 2016-ban.
Sárosi Felícia, az utolsó boszorkány élete lánya történetével teljesedik ki. A szépséges Schönemann Zsófia, Sophie asszony sem kerülheti el végzetét: a tragikus sorsú francia királyné, Marie Antoinette javasasszonya lesz, miközben az ő magánélete is tragédiákkal árnyékolt. Polgári, főúri sorsok és történelem mesteri összefonása: így lesz Fábián Janka legújabb könyve egy élvezetes történelmi regény, melynek különlegességet női szemszöge kölcsönöz.
Ljudmila Ulickaja Jákob lajtorjája című nagyregénye négy generációt és körülbelül száz évet ölel fel – napló és levélrészletekből, tudományos és etikai gondolatfutamokból, évtizedeket átlátó „nagytotálokból”, és hihetetlen intimitással megírt, a legapróbb részleteket is kinagyító epizódokból áll össze az Oszeckij család története.
Az éjszaka törvénye olvasmányos, izgalmas, helyenként olyan keményvonalas gengszterregényekre emlékeztet, mint például A keresztapa. Lehane jól rajzolja meg a szesztilalom korszakát, az a kép, amit a korabeli Amerikáról, a társasági életről, a szervezett bűnözésről, a korrupció mértékéről fest, mindvégig hihető. Én külön értékelem azt, ahogyan ezt teszi: könnyedén, nem erőltetve.
